interjú a Pozsonyi Metropolita Intézet (MIB) ügyvezetőjével, Petra Marko-val
Petra egy Pozsonyban született építész és a városi térkialakítás szakértője. Hosszú időt élt és dolgozott Londonban, ahol ő és Igor Marko megalapították a Marko&Placemakers nevű irodát, amely a városi térkialakítás és a zöld urbanizmus átalakító elveire összpontosít. Két évtized külföldön eltöltése után visszatért Pozsonyba, hogy pozitív változásokat hozzon. Petra mesélt nekünk a MIB szerepéről, Pozsony fokozatos átalakulásáról és a város előtt álló kihívásokról, összehasonlítva tapasztalatait Londonban. Ő is bemutatta az idei előadókat a Start with Children csúcstalálkozón, amely május 13–14-én kerül megrendezésre Pozsonyban, és arról, hogyan fogadja Pozsony a gyerekbarát tervezési elveket a jobb város megteremtésében.
A Pozsonyi Metropolita Intézet 2019-ben jött létre. Milyen témákat dolgoznak fel és népszerűsítenek a városban?
A Pozsonyi Metropolita Intézetet a városépítés, a közterek, a városi tervezés és a részvétel területén konceptuális intézményként alapították. Egyszerűen fogalmazva, válaszolunk a kérdésre: „Milyen várost szeretnénk?“ mind a stratégiai tervezés, mind a város fizikai átalakításának megtervezésével, hanem facilitátorként és mediátorként, részt véve a szakértők és a közönség elkötelezett együttműködésében. Célunk, együttműködve Pozsony városával, a lakni élhetően közösségek építése mellett a lakók igényeit tükröző funkcionális megoldások támogatása a városi tervezés keretein belül, továbbá az aktív és elkötelezett közösségek megteremtése, amelyek erős kapcsolatokat alakítanak ki a városunk közös tereivel. Ez különösen fontos a történelmünk és geopolitikánk kontextusában.
Mik a legnagyobb kihívások, amelyekkel a pozsonyi közterek szembesülnek?
A pozsonyi közterek régóta elhanyagolt téma. A közterekbe történő befektetések nem voltak elegendőek, valamint a koncepcionális és skálázható megoldások hiánya. A forradalom után a város fejlődött anélkül, hogy világosan meghatározott értékek és elvek védték volna a közérdeket, ami alacsony szintű bizalomhiányhoz vezetett a közönség, a városi hatóság és a befektetők között. Eközben a megélhetési standardok növekedésével a magántulajdonú gépkocsik aránya is emelkedett, a külvárosok fejlődésének trendjével együtt.
Mi indította el a változást egy élhetőbb város felé?
Több mint egy évtizeddel ezelőtt Pozsonyban egy alulról jövő igény alakult ki, ahol az emberek aktívan kezdték formálni, hogyan szeretnének élni a városban – legyen az élénk utcai piacok, közösségi kertek megjelenése vagy üres épületek reaktiválása. Jelenleg abban a korszakban vagyunk, amikor a városnak világos víziója és politikai vezetése is van, ami közvetlenül a MIB megalapításához vezetett. Intézetünk, egy közel 70 fős interdisciplináris szakértőkből álló csapattal, az urbanisztikai koncepciók és stratégiai tervezés eszközeként működik. A munkánk eredmény formájában tervezési útmutatók és kézikönyvek, már ma is láthatóak a mindennapi utcák átalakulásában, valamint a híres közterek revitalizálásában. Ezek a munka, az inklúzió és a közös terek aktiválásának elvein alapulnak, támogatva a gyalogos közlekedést, a kerékpározást és növelve a tömeg vonzerejét.
Van-e merész dolog a pozsonyi és londoni közterek összehasonlításában, ahol hosszú ideje professzionálisan dolgozik?
Bár nagyon különböző városok, Pozsony és London közös kihívásokkal néznek szembe – legyen szó fenntartható közlekedésről vagy a közterekről. Ezek kapcsolódnak a 20. század második felének urbanizmusához, amely, egyszerűen fogalmazva, a városokat elsősorban az autók számára tervezte, nem az emberek számára. Ezek összefüggésben állnak a klímaválsággal, ami egy globális probléma, amellyel mindannyian szembesülünk. A közterekkel való kapcsolatunk újra egyensúlyba hozása során Pozsony más kezdőpontból indul, mint London, de elvben ugyanabba az irányba tartunk. Ez a változás már ma látható.
Gondolhat-e konkrét példákra?
Az egyik leghíresebb példa a Szabadság tér revitalizációja, amely évtizedek óta egy fekete lyuk volt a város térképén. A revitalizációja miatt átváltozott a város egyik legnépszerűbb közterévé, ahol ezrek gyűlnek össze koncertekre vagy akár tüntetésekre. Egy átlagos napon ez egy zsúfolt hely, ahol az emberek találkoznak, vagy sétálnak a kutyájukkal. A most már hozzáférhető szökőkútba simán beléphetsz, és vízi játszótérként szolgál mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A Szabadság teret össze lehetne hasonlítani a Trafalgar térrel Londonban, amely húsz éve körforgalomból gyalogos térré alakult. Azonban még Londonban sem történnek a dolgok egyik napról a másikra; például az Oxford Street-en egy gyalogos zóna megteremtése évtizedekig volt téma és tervezés alatt.
Milyen szerepet játszanak a gyerekek a köztereken? Elfelejtik őket a város tervezésében?
Az Egyesült Nemzetek megerősítik a gyermekek jogait – közöttük a jogot a játékra, a jogot a gyülekezésre (köztereken). Mivel a gyermekek nem vehetnek részt a választási folyamatban, igényeik a városokban nem mindig kaptak politikai prioritást. Hasonlóképpen, a nők igényeit is hosszú ideje elhanyagolták a várostervezés során, mivel az olyan tudományágak, mint a közlekedés tervezése és a városfejlesztés férfiak által domináltak, így inkább az ő igényeiket tükrözték. Azonban a helyzet kezdett változni, és ma már a nemekre érzékeny tervezés egyre inkább a városi életminőség kiemelkedő hajtóerejévé válik, különösen figyelembe véve a gyermekek és a gondozóik igényeit.
Melyik országban kerültek a gyerekek közterületi igényei Pozsonnyal ellentétben régebb óta a figyelem középpontjába, és milyen hatással van ez az életre?
A holland városok vagy a szomszédos Bécs már az 1970-es évek óta ezen elvek mentén fejlődnek, és ma a legvonzóbb városok közé tartoznak, ahol mindenki számára magas az életminőség. A Metropolitan Institute-ban a befogadással és a kiszolgáltatottak – azaz a gyermekek, a fiatalok vagy az idősek – igényeivel foglalkozunk minden szinten, az utcatervezéstől a várostervezésig. A Város a gyermekekért programunk kiemelten kezeli a gyermekek bevonását a városfejlesztésbe, valamint az iskolák környékének jobb és biztonságosabb térré alakítását. A program keretében három év alatt közel 15 000 gyermek számára fogjuk javítani az iskolák környezetét. Itt sem csak a fizikai változásokról van szó, hanem arról is, hogy egy elkötelezett új generációt építsünk ki, amelynek erős kapcsolata van a helyhez – ezért a program fontos részét képezi a részvétel különböző tevékenységeken, például a Street to Play, workshopok és érzékenyítő séták révén.
Az idei téma a Start with Children csúcstalálkozón, amelyet a MIB és Pozsony városa közösen szervez, felteszi a kérdést: Hogyan tudunk élénk szomszédságokat és közösségeket létrehozni? Mely előadókra számíthatunk a csúcstalálkozón?
A fő előadók között van Carlos Moreno, világhírű urbanista és a 15 perces város koncepciójának szerzője, amely jelentősen átalakítja Párizst és más városokat a világon; Dinah Bornat, egy építész, a volt londoni polgármester tervezési támogatója és az új kiadvány All to Play for: How to design child-friendly housing szerzője; Eva Kail, egy bécsi várostervező, aki kulcsszerepet játszott Bécs átalakításában egy a világ legjobb városa közé genderérzékeny tervezéssel; Jonny Anstead, a díjnyertes közösségi lakóépület, a Marmalade Lane fejlesztője Cambridge-ben; és Adam Gebrian, egy neves cseh építészeti promóter, aki megosztja Barcelonából szerzett tapasztalatait fiának szemszögéből. Ez csupán néhány az over 40 nemzetközi előadó közül, akikkel a Start with Children csúcstalálkozón találkozhat.
Egy másik érdekes konferencia, amely közvetlenül a Start with Children után következik, a PULSE Ostravában, Csehországban, a Restart témával. Matúš Vallo, építész és Pozsony polgármestere lesz az egyik főelőadó mindkét konferencián. A világ irrefutabilitással változik – gazdaságilag, társadalmilag, ökologikusan – gondolja, hogy a design, építészet és várostervezés területeinek lépést kell tartaniuk e változásokkal?
Az építészet és a design mindennap körülvesz bennünket, így elengedhetetlen, hogy folyamatosan foglalkozzunk azzal, hogyan tervezzük meg környezetünket. Ez a múltban sem volt más; a városok évszázadok óta az emberi civilizáció bölcsője voltak. 2050-re becslések szerint a világ népességének 70%-a városokban fog élni. Ezért a városi környezet hogyan formálódik, nemcsak a polgármesterek, hanem a kormányzati politikai döntéshozók, közgazdászok és szociológusok számára is kulcsfontosságú téma. A városoknak kell eldönteniük, hogyan birkózik meg a társadalom a kihívásokkal, mint a klímaválság vagy a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek. Az olyan tudományágak, mint az építészet, várostervezés és design jelentős hatással lehetnek erre a fejlődésre, ha a politikai döntéshozók megértik a kulcsfontosságú szerepüket. Ez is tükröződik abban a trendben, hogy sok város újra megállapítja a városi építész szerepét.
